GDPR Q&A

GDPR kérdezz-felelek / GDPR Q&A

A svájci biztosítók és a genetikai adatok

2018. február 19. - Kovacs Zoltan Balazs

A svájci biztosítók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a genetikai adatok iránt

Fontos és alapvető morális, jogi és filozófiai kérdéseket is felvet az a jogalkotói kezdeményezés, amely zöld utat adna Svájcban ahhoz, hogy a biztosítók megkapják a velük életbiztosítási szerződést kötni szándékozó olyan személyek genetikai adatait, akik genetikai tesztet végeztettek.

A jelenlegi svájci szabályozás szerint a genetikai adatokhoz a biztosítóknak nincs hozzáférése.

A szövetségi parlament előtt lévő javaslat lényege szerint abban az esetben, amennyiben egy személy genetikai tesztet végeztet, majd ezt követően életbiztosítási szerződést kíván kötni, akkor köteles a biztosító tudomására hozni a genetikai teszt eredményét.

Manapság egy genetikai teszt elvégeztetése egyre könnyebben és olcsóbban megoldható és sokan élnek ezzel a lehetőséggel abból a célból, hogy megtudják, lehet-e valamilyen öröklött betegségük, illetőleg fennáll-e esetükben valamilyen megbetegedés kockázata.

A jogszabálytervezet támogatóinak érvelése szerint abban az esetben, ha egy genetikai tesztet végeztetett személy a teszt eredményének ismeretében kötne szerződést a biztosítóval, a biztosítónak azonban nem lenne tudomása a genetikai teszt megállapításairól, akkor „információs aszimmetria” alakulna ki a felek között, hiszen az ügyfél olyan ismeretek birtokában kötné meg a szerződést, amely információkkal a biztosító nem rendelkezik. A biztosító társaság így szükségképpen nem lenne abban a helyzetben, hogy pontosan meg tudja ítélni a kockázatokat, amelyeket a szerződés megkötése során figyelembe kellene vennie, így nem tudja megfelelően meghatározni a biztosítási díj összegét. A javaslat támogatóinak egyik érve éppen az, hogy senki nem kívánna úgy szerződést kötni, ha a másik fél elhallgat előle olyan körülményeket, amelyeknek a szerződés megkötése és teljesítése szempontjából komoly jelentősége lehet. Más szóval, az igazságosság elve azt diktálja, hogy a genetikai teszt eredményének ismeretét az ügyfél megossza a biztosítóval az életbiztosítási szerződés megkötését megelőzően.

Fontos hangsúlyozni azt, hogy a tervezet természetesen senkit nem kötelez genetikai teszt elvégeztetésére és a biztosítók sem kérhetnek genetikai tesztet életbiztosítási szerződés megkötéséhez. A javaslatban foglaltak szerint kizárólag arról van szó, hogy amennyiben valaki elvégeztet egy genetikai tesztet, és ezt követően életbiztosítási szerződést kíván kötni, akkor köteles tájékoztatni a biztosítót a genetikai teszt eredményéről. A tervezet úgyszintén tartalmazza azt, hogy kizárólag magán életbiztosítások esetén állna fenn a tájékoztatási kötelezettség, a kötelező betegbiztosítások esetén nem.

A Svájci Biztosítók Szövetségének érvelése szerint azért is szükséges a genetikai teszt elvégeztetése esetén tájékoztatni a biztosítókat annak eredményéről, mert a biztosítók ezáltal kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy megfelelően – azaz a kockázatokhoz mérten – tudják megállapítani a biztosítási díjat. A biztosítói érdekképviselet álláspontja szerint ilyen információk hiányában a biztosítási díjak növekedni fognak, mert lehetnek olyan személyek, akik valamilyen öröklött betegség magas kockázatának ismeretében kötnek életbiztosítást, azonban a kockázat fennállását nem osztják meg a biztosítóval.

A javaslatot ellenző politikusok ugyanakkor a javaslat szerinti szabályozás alapján attól tartanak, hogy az két részre oszthatja a társadalmat, mivel a javaslat szerinti szabályozás annak elfogadása esetén előbb-utóbb akár oda is vezethet, hogy csak azok fognak tudni életbiztosítást kötni, akiknek a genetikai tesztje és annak eredménye a biztosítók számára megfelelő.

Betegjogi képviselők is komoly aggályokat fogalmaztak meg a tervezettel kapcsolatban. Nevezetesen, abban az esetben, ha valaki genetikai tesztet végeztet, a teszt rá, valamint családjára nézve rendkívül érzékeny adatokat tartalmaz és indokolatlan, hogy ezek az információk a biztosítók kezébe kerüljenek. Egyidejűleg arra is felhívják a figyelmet, hogy a genetikai teszt korántsem diagnózis, az csupán egy kockázat fennállásának valószínűségéről szól, nem pedig egy már bekövetkezett állapot orvosi azonosításáról, leírásáról. Pusztán egy kockázat fennállása alapján pedig senkit nem szabadna hátrányba hozni másokkal szemben.

A Svájci Biztosítók Szövetsége jelezte, tisztában van azzal, hogy önmagában egy genetikai teszt nem egy betegség megállapítását jelenti, egyben hozzátette, hogy szándékában áll a hatóságokkal és szakértőkkel összeállítani egy olyan listát, amely a biztosítási szerződés megkötése szempontjából releváns genetikai teszteket nevesíti. A biztosítók ezirányú törekvése eddig nem járt sikerrel.

Bizonyos, hogy a javaslat komoly vitákat fog kiváltani az alpesi országban, így többek között a svájci szövetségi törvényhozásban is. A felvetődő és megoldandó kérdéseket minden bizonnyal ezúttal is a megszokott alapossággal és megfontoltsággal járja majd körbe a jogalkotó és egy jogi és igazságossági szempontból is elfogadható törvénymódosítás születhet meg.

A fentiek – a számos egyéb kérdésen felül – az Európai Unió 2018. május 25-től alkalmazandó általános adatvédelmi rendelete (GDPR) tekintetében felvethetik az alábbi kérdést.

Megállapítható, hogy a GDPR hatálya kiterjed arra az esetre, ha egy svájci biztosító életbiztosítási szerződést köt egy, az Európai Unióban tartózkodó személlyel, így ebben az esetben a svájci biztosító köteles a GDPR szabályait betartani.

A GDPR tételesen felsorolja a genetikai adatok kezelésének lehetséges jogalapjait. Ezek között nem található olyan, amely alapján megengedett lehet a fent leírt célból történő, svájci biztosítók általi genetikai adatkezelés.

Így felmerül a kérdés, hogy amennyiben egy svájci biztosító életbiztosítási szerződést köt egy, például Németországban élő – akár svájci állampolgárságú – személlyel, aki a szerződéskötéskor a biztosító rendelkezésére bocsátja a genetikai tesztje eredményét, akkor a biztosító milyen jogalap alapján kezeli ezen személyes adatokat?

dr. Kovács Zoltán Balázs, LL.M., (McGill University), Partner, Szecskay Ügyvédi Iroda, Budapest (zoltan.kovacs@szecskay.com)

(az srf.ch-n megjelent cikk alapján)

a szerző ügyvéd, az eugdpr.blog.hu szerzője

A jelen bejegyzés általános áttekintést kíván nyújtani a körüljárt kérdésekkel kapcsolatban és nem minősül jogi tanácsadásnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://eugdpr.blog.hu/api/trackback/id/tr6213682802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.